Előadás: Társválasztás hosszú távra

szerelem

“Ki milyen rózsát szakít, olyant szagol”

Elég leszakítani, vagy kell hozzá “papír” és szertartás is?

Valóban “az égben köttetnek” a házasságok?

Hogyan találhatom meg az “igazit”?

Mit tehetünk, hogy a házasságunk tartós és harmonikus legyen?

Előadás a Házasság Hete 2014 keretében
Előadó:
Dr. Pálhegyi Ferenc
Zongorajátékkal szolgál:
a Farkas Zsolt és Várnagy Andrea művész házaspár
Időpont: 2014. február 11. 18 óra
Helyszín: TIT Stúdió, Budapest XI. Zsombolyai u. 6. [térkép]

A sorozat további részei: KAPCSOLATOK 2014

Karácsonyi köszöntő

karácsony és kereszt

“Isten megbékéltetett minket önmagával Krisztus által.”
(2Korinthus 5:18)

Isten Fia azzal, hogy emberként megszületett, megtette az első lépést a kereszthez vezető úton.

Emberként mindenki megkísérthető. Isten ellensége – az ősi Kígyó – hogy megállítsa Őt a kereszthez vezető úton, csodálatos perspektívát vetített a tehetséges názáreti fiatalember elé (Lukács 4:1-13).

  1. Az emberek számára a jólét a legfontosabb dolog. Rengetegen éheznek a földön. Gondolj az ázsiai és afrikai szegényekre! Megfelelő technikával termőfölddé változtathatod a kősivatagot. Ugye, most téged is kínoz az éhség? Változtasd hát kenyérré a köveket! Ha ezt teszed, megnyered a tömegek rokonszenvét. (Választások idején a pártok is gazdasági ígéretekkel kampányolnak.)
  2. Az emberek szeretik a szenzációt. Jelenj meg hát szupersztárként közöttük! A filmcsillagok és a gólkirályok rendkívül népszerűek és sok pénzt keresnek. Egy lélegzetelállító mutatvánnyal a templom párkányáról te is elérheted, hogy sokan odafigyeljenek rád. (Régi bölcsesség: panem et circenses a tömegek megnyerésének a titka. A jólét mellé kell még a szórakoztató ipar.)
  3. Az emberek arra vágynak, hogy végre szűnjenek meg a háborúk, a pogromok, a garázdaságok és a terrorizmus. Szervezd meg hát globális békebirodalmadat! Én hozzásegítelek ehhez, hiszen a világ fejedelmeként enyém a globális pénzhatalom.

De Jézus nem állt meg a kereszthez vezető úton.

Szerette a szegényeket, gyógyította a betegeket, istenfiúságának jeleként olykor hatalmas csodákat is tett, békességet adott az övéinek, de a kísértőnek mindhárom esetben nemet mondott. Jól tudta, hogy éhezve és szegényen nehéz az élet; hogy szüksége van mindenkinek egy kis szórakoztató pihenésre; hogy nagy kincs az emberek és a népek között a béke. De azt is tudta, hogy mindezeknél felülkínálhatatlanul fontosabb a mennyei Atyával való megbékélés. Hiszen anélkül a felsorolt javak sem szerezhetők meg valóságosan és tartósan. Az Atyával való megbékélésünknek pedig az Ő szenvedése és kereszthalála az ára. Sehogy másként nem szerezhető meg.

Jézus születésének körülményei – nemcsak Istenhez – emberhez is méltatlanok. Értünk vállalt megaláztatása és szenvedése már Betlehemben elkezdődött, majd a Golgotán vált teljessé. Erre csak egyetlen válaszunk lehet megfelelő: Uram, felajánlom neked az életemet.


karácsony, karácsonyi, béke, békéltetés, békekötés, megbékélés, jólét, szenzáció, kereszt

Kőtáblára, vagy szívbe írt törvény?


Pálhegyi Ferenc: Őrjárat az etika körül c. könyvéből

Ha eddig úgy gondoltunk Isten Törvényére, hogy az megmondja, hogy mit szabad és mit nem szabad, mit kell megtennünk és mit nem mulaszthatunk el, akkor nem látjuk a lényegét. Első benyomásunk természetesen ez lehet, hiszen megmondja, hogy nem szabad ölni, lopni, hamisan tanúskodni, de meg kell tartanunk a nyugalom napját, tisztelnünk kell a szüleinket. Magatartási szabályok ezek, melyek betartását Isten ellenőrzi? Csak a felszínt látjuk, ha így gondolkodunk.

Tudnunk kell, hogy Isten igéje már az Ószövetségben a szívbe írt törvényről beszél:

Törvényemet a belsejükbe helyezem, szívükbe írom be.
Én Istenük leszek, ők pedig népem lesznek.
(Jeremiás 31:33)

A szívbe írt törvény lényege: az ÚR a mi Istenünk.

A Tízparancsolat nem tíz darab parancs, hanem egy fontos kijelentés, aminek tíz gyakorlati alkalmazása van.

Az egy fontos kijelentés így hangzik:

Én, az ÚR, vagyok a te Istened,
aki kihoztalak Egyiptom földjéről, a szolgaság házából.
(2Mózes 20:2)

Én, az ÚR = Én, JAHVE

Az Ószövetségben az „ÚR” szó általában Jahve nevét rejti. Ezt a nevet – éppen a harmadik parancsolat miatt – nem ejtették ki és nem írták le.

Az egy fontos kijelentés, azaz a Tízparancsolat ezt a kérdést teszi fel a pusztában vándorló népnek, a hallgatónak vagy az olvasónak: Ki a te Istened?

A válasz egyértelmű: Én, Jahve.

A vándorló nép számára ez azt jelentette, hogy nem Egyiptom istenei, nem a pusztai népek istenei, és nem azoknak a népeknek az istenei, akik Kánaán földjén laknak, ahová a nép vándorol, hanem az Isten egyedül Jahve, aki kiszabadította a népet az egyiptomi rabságból. Hogy mennyire fontos ezt kijelenteni, kiderül abból a tragikus jelenetből, ami az aranyborjú felállításakor történt. Ezt mondták akkor a bálványszoborra: Ez a te istened, Izráel, aki kihozott Egyiptom földjéről (2Mózes 32:4). Hihetetlen, de ez történt; ezt mondták azok az emberek, akik nem sokkal korábban még döbbenten álltak a Sínai-hegy lábánál, ámulattal hallgatva az ÚR szavát.

Mit jelent az, hogy isten? Isten az, akit az ember imád, akitől segítséget vár, akiben reménykedik, aki boldoggá vagy szerencséssé teheti.

Ezért a mai ember számára a Tízparancsolat válasza a ki a te Istened kérdésre ez: Én, Jahve, vagyok a te Istened – nem a pénz, nem a siker, nem a jószerencse, nem a hatalom, nem a komfortos élet, nem a kedvesed, nem a bálványozott gyereked, nem te saját magad. A mai ember ezektől az istenektől várja a boldogságát, vagy legalább a boldogulását, és ezeknek szokott áldozatot is bemutatni: időt, pénzt, munkát, egészséget, becsületet. Nem ritka az emberáldozat sem; Kőműves Kelemen a feleségét áldozta fel fél véka ezüstért és ugyanannyi aranyért.

Én, Jahve, vagyok a te Istened… – ez tehát az egy fontos kijelentés. Ebből következik, hogy éppen ezért…

  1. Ne legyen más istened rajtam kívül!
  2. Ne csinálj magadnak semmiféle istenszobrot!
  3. Ne mondd ki hiába Istenednek, az Úrnak a nevét!
  4. Emlékezz meg a nyugalom napjáról!
  5. Tiszteld apádat és anyádat!
  6. Ne ölj!
  7. Ne paráználkodj!
  8. Ne lopj!
  9. Ne tanúskodj hamisan!
  10. Ne kívánj semmit, ami a felebarátodé!

Mindezt azért ne tedd vagy tedd, mert a te Istened az ÚR (=Jahve).


« Miért jött Jézus? ∙ ∙ ∙ ∙ ∙ A Tízparancsolat Jézusra mutat »


Miért alacsony a humanista párterápia hatásfoka?

Rogers terápiás elvei nem állnak ellentétben a Biblia tanításával. Ezért fel kell tennünk a kérdést: miért alacsony mégis (Gottman szerint legfeljebb 35%-os) a humanista házasságterápia hatásfoka? Azt hiszem, ugyanazért, amiért a testi gyógyítás hatásfoka is alacsony.

Hogyan? – kérdezhetné valaki. – Vannak olyan betegségek, amelyeknek a gyógyítása magas hatásfokon történik.

Valóban? Azt mondják: az influenza gyógyszeres beavatkozással 2 hét alatt gyógyul, gyógyszer nélkül 14 nap alatt. Mindkét esetben a szervezet maga győzi le a betegséget. Igaz persze, hogy orvosi segítséggel kivédhetők a szövődmények.

Az orvosi terápia erősítheti a szervezet védekező tevékenységét, kiküszöbölhet károsító hatásokat, pótolhat hiányzó funkciókat – sőt tönkrement szöveteket és szerveket; meghosszabbíthatja az életet. De nem képes megállítani (legfeljebb csak lassítani) az öregedés folyamatát. A legfontosabb tény pedig ez: a halál elleni küzdelemben lehet csatákat nyerni, de a háború végső kimenetele mindig a vereség. Ennek a küzdelemnek a hatásfoka 0%.

Úgy vélem, Rogers elvei jók. Az elfogadás, az empátia, a hitelesség és a megfelelő kommunikáció (a szeretet célba érkező közlése) élesztgetik és erősítik a társkapcsolatot, mint a C-vitamin a szervezetet, de nem adnak védelmet a halál-erők ellen. Gottman 7 alapelve is jó. Az általa szerkesztett, társunk iránti érzéseinket, rejtett irányultságainkat stb. feltáró kérdőívei és az általa javasolt, kapcsolatunkat erősítő gyakorlatok alkalmazása is hasznos – a bibliai házassággondozásban is alkalmazható.

De általuk is csak a viselkedés változik meg, a megromlott emberi természet és az önző szív változatlan marad. Ezek a gondolatok újabb kérdéseket vetnek fel: Valójában mit akarunk elérni? Mi a bibliai házassággondozás célja?

A bibliai házassággondozás célja

A párterápia célja – függetlenül attól, hogy tanulás-lélektani, mélylélektani vagy humanista pszichológiai alapra épül – általában a komfortos párkapcsolat elérése; más szóval: az emberek érezzék jól magukat a házasságukban. Ha ezt a célt nem lehet elérni, akkor a terapeuta a fájdalommentes válás elősegítésén dolgozik. (Kézenfekvő a testi gyógyítás analógiája: ha a beteget nem lehet meggyógyítani, az orvos arra törekszik, hogy a lehető legkevesebb szenvedéssel menjen a halálba.)

Nem kétséges, hogy a komfortos párkapcsolat elérése jó cél. De fölmerül egy újabb kérdés: a bibliai házassággondozás – és általában a keresztyén lelkigondozás – képes-e ennél a célnál valami minőségileg mást: emberi kapcsolatot, sorsot és életet alapvetően megváltoztatót nyújtani?

Ezt a kérdést – a válasz megfogalmazása előtt – szeretném tovább élezni egy idézettel Lawrence Crabb keresztyén pszichológus Mélybenéző; Életünk és kapcsolataink gyógyulása c. könyvéből:

Egy férfi ezzel a sürgető kéréssel indította a lelkigondozói beszélgetést:
– Jobban akarom érezni magam minél előbb.
Pillanatnyi szünet után válaszoltam:
– Akkor azt ajánlom, vásároljon jó sokat a kedvenc italából, és néhány hölgy
társaságában utazzon el egy hónapra a Bahamákra.
Most ő döbbent meg. Furcsán rám meredt, majd megkérdezte:
– Mondja, ön keresztény?
– Miért kérdezi?
– A tanácsa nem tűnik túlságosan biblikusnak.
– Ez a legkézenfekvőbb válasz a kérésére. Ha tényleg most, azonnal jól karja érezni magát, és megszabadulni minden kellemetlen érzéstől, nem javasolnám Krisztus követését. A részegség, a kétes gyönyörök, a vakációzás erre sokkal megfelelőbbek. Megkapja, amire vágyik, persze nem túl hosszú időre.

Megkérdezhetjük tehát, hogy a „jól érzem magam” állapot elérésén kívül, vagy akár a komfort-érzés hiányában, mit adhat az embernek Jézus Krisztus követése. Más szóval (és még egyszerűbben): Mire jó a keresztyénség? Ad-e valamit, ami több és más, mint amit más vallások és életfilozófiák nyújtanak? Úgy vélem, hogy ha megválaszoljuk ezt a kérdést, feleletet kapunk arra is, hogy mi mást és többet várhatunk a bibliai házassággondozástól annál, mint amit (akármelyik pszichológiai irányzat elveire épülő) világi párterápia kínál.