Csoportdinamika és kereszténység

A csoportdinamika pszichoterápiás módszere jó példa az igazság és a hamisság keveredésére. Néhány keresztény szerző csak rosszat lát benne, mások pedig nem veszik észre, hol lépi át a tudományosság hatását és lesz vallásos élményévé azoknak, akik gyakorolják.

A csoport-pszichológia (mint tudomány) azokkal a lelki jelenségekkel foglalkozik, amelyek csoporthoz kötöttek, más szóval: nem az egyén lelki életének a sajátosságai, hanem a csoporté, mint pszichológiai egységé. Rokonszenv és ellenszenv, dominancia és alárendeltség, modellnyújtás és modellkövetés, csoportnyomás, bűnbak-képződés, előítélet, csoportlégkör… Mindezek csoportpszichológiai jelenségek, melyek törvényszerűségeit és dinamikáját (a társas együttlétben keletkező hatásokat) kutatni éppúgy feladata a pszichológiának, mint például az emlékezés, a fantáziálás vagy a gondolkodás kutatása. Ebben a jelenségkörben is vannak pszichológiai felfedezések, melyeket a gyakorlatban – például egy csoport vezetésében, legyen az iskolai osztály, sportcsapat, bibliakör, házaspárok vagy kismamák köre – alkalmazni lehet.

Ugyanakkor a csoportos tréning, a csoportdinamika, mint pszichoterápiás módszer, gyakran összekapcsolódik pogány vallási eredetű gyakorlatokkal, sőt transzcendens erők meghívásával. Ilyenkor a csoport átlép a tudománytalanság területére (jobb esetben), vagy az okkultizmus világába (rosszabb esetben). Ezek a gyakorlatok nem férnek össze a biblia értékrendjével, a keresztény élettel.

Reklámok