Párkeresők hét aranyszabálya

  1. Nem a házasság teszi boldoggá az embert, hanem az Istennel való közösség. Ezért nem az a legfontosabb kérdés, hogy van-e (lesz-e párod, hanem az, hogy ki a te Istened: magad alkottad-e Őt kívánságaid szerint, képzeleted és gondolataid segítségével, vagy a Bibliában magát kijelentő, valódi, élő Isten az, akinek a kezébe teszed az életedet, beleértve a házasságkötésed ügyét is.
  2. Isten a házasságodat is arra akarja használni, amire a házasságodtól függetlenül is az életedet: hogy az Ő hatalmát és szeretetét megismerjék az emberek. Ezért olyan társra kell találnod, akivel a közös életetek Isten dicsőségét és szeretetét tükrözi: készek és képesek vagytok egymás iránti önfeláldozásra, hűségre, megbocsátásra, és folytonos megújulásra a szeretetben. Ilyen kapcsolat kizárólag olyan emberrel lehetséges, aki ugyanúgy Isten megváltott gyermeke, és az Úrnak szentelt életre ugyanúgy törekszik, mint te magad.
  3. A társkeresésben ne használj semmilyen “kegyes” módszert, de használd józan, Isten igéje és Szentlelke által irányított ítélőképességedet és megújult gondolkodásodat.
  4. Készülj fel arra, hogy a párod is ember, vagyis nem tökéletes. Állj ellen a “csőlátás” és a projekció torzításainak.
  5. Csak olyan emberrel köss házasságot, aki testileg is vonzó számodra. Ismerd meg jól a gondolkodását, életszemléletét, értékrendjét is, és vizsgáld meg, harmonizál-e a tiéddel.
  6. Légy tudatában annak, hogy döntéseddel sok mindenről lemondasz: az összes többi nőről illetve férfiról, önállóságodról, személyes szabadságodról.
  7. Légy tudatában annak is, hogy döntésed egész éltedre érvényes!


Forrás:
Dr. Pálhegyi Ferenc: Utazzunk együtt! (Ébredés Alapítvány, Pécel 2002, 29-31. oldal)

Reklámok