A párkapcsolatok anomáliái – az önzés ideológiája


Pálhegyi Ferenc: Őrjárat az etika körül c. könyvéből

Mivel pedig megsokasodik a gonoszság,
a szeretet sokakban meghidegül (Máté 24:12)

Megtévesztő táblák

Egy háborús filmen láttam azt a jelenetet, hogy egy ellenséges ügynök elfordította az útjelző táblákat egy fontos kereszteződésnél. Emiatt a hadsereg autói és tankjai nem a kitűzött cél felé haladtak, hanem csapdába rohantak.

Azt hiszem, valami ehhez hasonló történik ma velünk. Szeretnénk kiegyensúlyozott, békés és örömteli életet élni: ez lenne az úti cél. Ahhoz, hogy ide eljussunk, arra lenne szükség, hogy megbecsüljük és szeressük egymást. Gyakorlatilag: kutassuk és fedezzük fel a velünk együtt élő másik ember értékeit és alapvető szükségleteit, majd törekedjünk ezek kielégítésére. Röviden: legyünk elkötelezettek arra, hogy elsősorban a másik boldogságán fáradozzunk, és csak azután a magunkén. A boldogsághoz vezető útnak ezt a „közlekedési szabályát” az Úr Jézus fogalmazta meg: Nagyobb boldogság adni, mint kapni (ApCsel 20:35).

De valaki elfordította a táblákat.

Emiatt hiszik azt sokan, hogy akkor lennének boldogok, ha mindent megkapnának a másik embertől, amire (úgy érzik) szükségük van: elismerést, kényelmet, biztonságot, kellemes élményeket, szexet… Ennek érdekében kötünk házasságot. Tulajdonképpen összetévesztjük a boldogságot a komfort-érzéssel. A csalódás szükségszerű, mert a párunk is hiányállapotban szenved, és először kapni szeretne, mielőtt eszébe jutna, hogy adnia kellene.

Eddig ez még a tévútnak csak a kezdete, ahonnan nem lenne nehéz visszafordulni. De a csalódásból hibás következtetéseket vonunk le, és így kerülünk különféle zsákutcákba:

Amikor összetévesztjük a boldogságot a komfort-érzéssel

Nem kapom meg, amire szükségem lenne, ami jár nekem? Ráadásul ő is csalódott bennem? Akkor ne folytassuk tovább, hanem váljunk el. A házasságot fenntartani csak addig van értelme, amíg általa megkapjuk mindazt, amiért létrehoztuk. Ez a válásra készülők „logikus” ideológiája.
A válás »

Mások már előre óvatosak. Nem kötelezik el magukat, nem kötik meg a házasságot, csak összeköltöznek és együtt élnek. „Hátha nem jön be – gondolják – és akkor nem kell végigszenvednünk a kínos és nehéz válási procedúrát.” Ideológiájuk: „Nem a papír és a szertartás fontos. Szeretjük egymást, az a lényeg.” Nem veszik észre, hogy a szeretetnek egyik legfontosabb eleme hiányzik a kapcsolatukból: a bizalom.
A “majdnem-házasság” (élettársi kapcsolat) »

Vannak, akik még náluk is óvatosabbak (vagy inkább önzőbbek?). Nem vállalnak terheket és felelősséget sem társért, sem gyerekekért. Ők a szinglik. Karriert építeni és vagyont szerezni könnyebb házasság nélkül. „Egyébként ma már – mondják – mindent meg lehet kapni házasságon kívül is, hiszen vannak félkész ételek, van mikrosütő, és senki se szól bele abba, hogy mire költöm a pénzemet, és mivel töltöm az időmet. Szexuális vágyaimat is ki tudom elégíteni.”
A szingli-jelenség »

Válás, élettársi együttélés, szingli életforma – a kihűlt szeretet kor- és kórtünetei.

De van még valami: a szocializációs folyamatban megrekedt gondolkodás. Infantilizmus ez? Vagy egyszerűen önzés?

Az önzés ideológiája

Amit megkívánok, ahhoz jogom van.

Kétéves gyereknél még természetes ez a hozzáállás az élethez, amin a nevelés változtatni igyekszik. Nyilvánvaló, hogy az ember sok olyan dolgot megkíván, amiről eleve lemond, mert tudja: ezt kell tennie. Pihenni szeretne, de dolgoznia kell.

De menjünk még tovább ezen a gondolati síkon: ha valakiben homoerotikus vágyak ébrednek, ezeket is joga van kielégíteni? Milyen keretek között? Milyen alapon lehet ezt eldönteni? És ha valaki pedofil hajlamokkal küzd? Ki és mi, és milyen alapon szabhat határt?

Úgy vélem, lényegében az önzés ideológiája érvényesül, amikor valaki azon az alapon cselekszik, amit megkíván (a másik ember testét kívánja meg), és nem áll útjába erkölcsi akadály.

Az Úr Jézus nem engedte, hogy megkövezzék a házasságtörő asszonyt, de világossá tette, hogy elítéli a bűnt, hiszen ezt mondta neki: Menj el és többé ne vétkezz. Nem szabad “megkövezni” sem a szingliket, sem az élettársi kapcsolatban élőket, sem a homoszexuálisokat, sem az elváltakat. Ugyanakkor el akarjuk mondani, hogy ezek a jelenségek miért kórtünetek korunk társadalmában, milyen kóros állapot jelei, és milyen úton lehet kilábalni ebből az állapotból.

Az igazsághoz ragaszkodva növekedjünk fel szeretetben őhozzá, aki a fej, a Krisztus
(Efezus 4:15).


« A kapcsolatok tisztasága ∙ ∙ ∙ ∙ ∙ Pálhegyi Ferenc további cikkei »


Reklámok

Mi az élet célja?

Pál apostol Timóteusnak ezt írja:

Lesz idő, amikor az egészséges tanítást nem viselik el, hanem saját kívánságaik szerint gyűjtenek maguknak tanítókat, mert viszket a fülük. Az igazságtól elfordítják a fülüket, de a mondákhoz odafordulnak.
(2Timóteus 4:3-4)

Még kifejezőbb a katolikus fordítás: Az igazságot nem hallgatják meg, de a meséket elfogadják.

Korunk posztmodern embere azt a boldogságot keresi, amit a tündérmesék ígérnek. Ezzel szemben a Biblia Isten áldásával azonosítja a boldogságot; az Úr áldásában pedig nem azok részesülnek, akik gazdagok és sikeresek, hanem azok, akik lelkileg szegények (rászorulnak az Úr mennyei kincseire), bánatosak, szelídek, igazságra éhezők, irgalmasok, tiszta szívűek, béketeremtők, és az igazsághoz való ragaszkodásuk miatt üldözöttek a földön (Máté 5:3-12).

Ismertem egy szent életű lelkipásztort, akit egyházi vezetői mellőztek, a világi hatóságok üldöztek (rövid időre börtönbe is zárták, gyakran beidézték, faggatták), a házassága sem volt harmonikus. De sírkövére egyik utolsó vallomását vésték: Jézusban való hitemben boldog voltam.

A Biblia szerint a boldogság elérése soha nem közvetlen cél az ember számára. A boldogságot (= az áldást) Isten ajándékul adja övéinek. Az élet igazi célja: szentül élni, hogy látva hitünket, küzdelmeinket, szenvedéseinket, hűségünket, reménységüket, állhatatosságunkat – Isten dicsősége ragyogjon fényesebben a világban. Túrmezei Erzsébet szép soraival:

Tisztíts meg teljesen,
Szentelj meg, hadd legyen
Fényedből fénysugár az életem.

Ezt a célkitűzést életünk – és házasságunk – számára már az ember teremtéséről szóló első híradásban megfogalmazza a Szentírás:

Megteremtette Isten az embert a maga képmására, Isten képmására teremtette, férfivá és nővé teremtette őket.
(1Mózes 1:27)

Eszerint emberi kapcsolatainknak – főleg a házasságunknak – Isten képét kell tükrözniük a világ számára. Az Isten szeretet (1János 4:8) – mutassa hát be az életünk, hogy mi a szeretet – hogy kicsoda Isten. Az, hogy Isten gyermekeinek a házasságát békesség, szeretet és egymás megbecsülése jellemezze, nemcsak azért fontos, hogy a felek jól érezzék benne magukat, hanem ezen felül és ezt az emberi célt megelőzve elsősorban az, hogy Isten hatalma, szeretete és dicsősége ragyogjon fel általa.

Ugyanakkor szembe kell néznünk azzal a ténnyel is, hogy vannak olyan Istennek szentelt életű keresztyének is, akiknek minden igyekezetük ellenére sem harmonikus a házasságuk. Ez főleg azokban a házasságokban fordul elő, melyekben az egyik fél nem követi Jézus Krisztust, és meg-nem-értéssel viszonyul párja hitéhez. Isten dicsőségét szolgálhatja tehát annak a keresztyén embernek az élete is, akinek a házassága tele van feszültséggel és szenvedéssel, de türelmesen, hűségesen, önmegtagadóan és szeretettel viszonyul a párjához.

Amikor a teher szárnyakat ad

A terhed súlya olyan lesz, mint a madár szárnyának súlya. Az a madár, amelyik hosszú távokat tesz meg, széttárja a szárnyát és a légáramlatra támaszkodik. Nem erőből, nem hatalommal, hanem Isten lelkével, a Szentlélek erejével tudunk repülni.

Ha megérted, hogy Isten tényleg megbocsátott neked, meg fogsz tudni bocsátani magadnak is. Isten az első, nála kell rendezned a lelkiismeretedet először. Ezután pedig az következik, hogy kövesd bizalommal Jézust. Bízzál benne. Tudd, hogy Ő merre és hova megy, és menj te is arra. Kövesd Őt.

Amikor a teher szárnyakat ad

Tiszta lelkiismerettel, megbocsátottként, Jézussal az úton vállalni tudod a terheidet, sőt, a társad terhét is. Terhet cipelve lehet élni? Lehet. Létrejöhet egy fantasztikus átalakulás. Kiderül, hogy a teher szárnyakat ad az embernek. Élessé válik a különbség a bibliai és a világi gondolkodás boldogság-fogalma között.

A terhed súlya olyan lesz, mint a madár szárnyának súlya. Van súlya, de azzal tud repülni. A repüléssel kapcsolatban még egy csodálatos bibliai titkot meg kell ismernünk. Mindenki látott már verebet repülni. Kicsiket csap. Rövid távokat tud megtenni. Egyik fától a másikig. Biztos nem tudja átrepülni a Földközi tengert. De vannak madarak, akik átrepülik. A költöző madarak nem azt az utat választják, ahol a legszélesebb a tenger, hanem a Boszporusz felé repülnek. Tudják, merre kell mennni. De óriási a különbség a veréb és a fecske repülési technikájában is.

Hogy repül az a madár, amelyik hosszú távokat tesz meg? Széttárja a szárnyát és a légáramlatra támaszkodik. Vitorlázik. A gólyák, vadlibák, fecskék így vitorláznak a levegő segítésével. A levegő görögül pneuma. A pneuma szó másik jelentése: lélek, szellem. Pneumatikus technikával repülnek azok a madarak, akik sokáig bírják a levegőben.

Nem hatalommal és nem erőszakkal, hanem az én lelkemmel! – mondja a Seregek URa.
– Zakariás 4:6

Nem erőből, nem hatalommal, hanem a Isten lelkével, a Szentlélek erejével tudunk repülni. Saját erőből nem lehet keresztény életet élni, sem boldog házasságot. Legföljebb egyik fától a másikig tudunk röpködni, mint a verebek. Az ember elpusztul a pusztán, mielőtt beérne az Ígéret földjére. Vitorlázva lehet. Vitorlázva repülnek a sasok is.

Ahogy Ézsaiás írja: akik az ÚRban bíznak, erejük megújul, szárnyra kelnek, mint a sasok.

Előtte leírja a helyzetünket: elfáradnak az ifjak, a legkiválóbbak is. De akik az Úrban bíznak…

Hát nem tudod, vagy nem hallottad, hogy örökkévaló Isten az ÚR?
Ő a földkerekség teremtője,
nem fárad el, és nem lankad el, értelme kifürkészhetetlen.
Erőt ad a megfáradtnak, és az erőtlent nagyon erőssé teszi.
Elfáradnak és ellankadnak az ifjak, még a legkiválóbbak is megbotlanak.
De akik az ÚRban bíznak, erejük megújul; szárnyra kelnek, mint a sasok,
futnak, és nem lankadnak meg, járnak, és nem fáradnak el.
– Ézsaiás 40:28-31

Ez igaz és érvényes, akárhol tart valaki a házasságában. Lehet, hogy szégyelled magad, hogy egyáltalán vannak házassági problémáid. De nem kell elcsüggedni. Házassági problémák vannak. Amíg ezen a földön élünk, ebben a testben, néha még influenzás is leszel. Meg lehet betegedni, és a kapcsolataink is megbetegedhetnek. De az ÚR a te gyógyítód. Mehetsz tovább.

El fogsz bukni? Ki meri valaki jelenteni, hogy mától fogva semmi bűnt nem fog elkövetni? Én nem merem felemelni a kezem. De arra igent mondok, hogy nem akarok elbukni. Az Úrban bízom. A házasságunk Isten kezében van jó helyen. Nem a boldog házasság a cél. A cél az ígéret földje, ahová együtt mehetünk. Együtt járhatjuk végig az utat. Kívánom mindenkinek, hogy legalább 40 évig. Tovább szeretnél? Az Úrral lehet bírni, nem csak a gyűrődést, de még az amálekitákat is le lehet győzni vele. A sas, a légáram, a pneuma árama, amely felemel, ha elfáradtam és elcsüggedtem. Megújult erővel mehetek tovább.

Egy házaspár megérkezett a mennyországba. Elámultak, milyen szép. Egyszercsak a férj szemrehányóan néz a feleségére: ha nem ettünk volna annyi müzlit, már rég itt lehettünk volna.

Persze nem a müzlin múlik, hanem hogy Isten mit határoz az életünkben.

Aki nehezen tanul; azt Isten sokáig tartja itt a földön. Azért vagyok én is még mindig itt. Bármilyen elképzelésünk van a mennyországról, úgysem úgy lesz.

Amit szem nem látott, fül nem hallott, és ember szíve meg sem sejtett, azt készítette el az Isten az őt szeretőknek.
– 1Korinthus 2:9


házasság, boldogság, teherviselés, kitartás, hosszú táv, Szentlélek ereje, lélekben járni

Boldoggá teszi az embert a házasság?

Egy átlag házasság 40 évig tart, és nemcsak ebben hasonlít a pusztai vándorlásra. Izrael népe magától a pusztai vándorlástól nem volt boldog. Mit gondoltok? Boldoggá teszi az embert a házasság?

A Bibliában talán benne van, hogy boldogok a házasok? Az enyémben nincs. Pedig több mint száz boldogmondást, rövid aforizmát tartalmaz a Biblia a boldogságról. A Máté 5-ben van nyolc, a legismertebb. De máshol is vannak az evangéliumokban: pl. boldogok, akik Isten beszédét hallgatják és megtartják. A Zsoltárokban: Boldog ember az, aki nem ül a csúfolódók székébe, de az Úr törvényében gyönyörködik. Boldog az, akinek a vétkei megbocsáttattak.

A Jelenések könyvében hét boldogmondás van. Ott majdnem mindenből hét van. Aszerint még a halottak is boldogok, akik az Úrban haltak meg. És a hegyi beszédben? Kik boldogok? A bibliai boldogság fogalom nem azonos a közgondolkodásban található boldogság fogalommal.

Boldogok a lelki szegények. Kik azok? Azok, akik tudják, hogy rászorulnak Isten kincseire. Jelenések 3-ban olvassuk a laodíceai gyülekezetnek szóló üzenetet: Azt mondod, meggazdagodtam, semmire nincs szükségem. Pedig te vagy a szegény, a vak és a mezítelen. Azért mennyei kincseket ajánlok neked. Végy tőlem tűzben izzított aranyat… A megpróbáltatásokban edződött hitet. Szemgyógyító írt, hogy láss.

Vedd észre, hogy milyen állapotban vagy. Fehér ruhát adok rád, hogy ne légy mezítelen. Mit mond még a Máté 5-ben Jézus? Boldogok a szelídek. A világ azt mondja: a szelídek élhetetlen balekok. De a szelídek csak szelídek, ők öröklik a földet. Boldogok az igazságért üldözöttek. Boldogok a sírók. A világ szerint nem, de Jézus szerint igen. Akármi miatt is sírnak, mert vigasztalást nyernek.

Tehát nem a komfortérzés a boldogság a Biblia szerint. Boldogok azok, akiknek az Úrral helyreállt a kapcsolatuk, van szellemi látásuk (pneumatikus). Azok boldogok, akik az igazságra szomjaznak és éheznek. Nem biztos, hogy jó a komfortfokozatuk, lehet, nem élveznek mindig mindent. Nem gondolom, hogy Pálnak vagy Jeremiásnak élvezetes volt kalodába szorítva lenni. De boldog volt?

Egy erdélyi református lelkész, Szilágyi Sándor írta, a Boldog rabság c. könyvet. Húsz évre ítélték Romániában, végül amnesztiát kapott. De miért volt boldog? Mert Isten vele volt. Isten jelenléte teszi az embert boldoggá. Ezt az emberek nem mindig tudják.

A házasok járják a pusztát, 40 évig, vagy tovább, nyelik a port, szenvednek a hőségtől, jönnek amálekiták, azokkal meg kell küzdeni. Vannak oázisok is, meg lehet pihenni. De nem azok miatt boldogok. Ha van szellemi látásuk, akkor látják a tűzoszlopot, vagy a felhőoszlopot is. Azt jelenti: itt van az Úr, előttünk jár, sőt körülvesz minket, attól vagyunk boldogok. Együtt menetelhetünk az ígéret földje felé.