Amikor a teher szárnyakat ad

A terhed súlya olyan lesz, mint a madár szárnyának súlya. Az a madár, amelyik hosszú távokat tesz meg, széttárja a szárnyát és a légáramlatra támaszkodik. Nem erőből, nem hatalommal, hanem Isten lelkével, a Szentlélek erejével tudunk repülni.

Ha megérted, hogy Isten tényleg megbocsátott neked, meg fogsz tudni bocsátani magadnak is. Isten az első, nála kell rendezned a lelkiismeretedet először. Ezután pedig az következik, hogy kövesd bizalommal Jézust. Bízzál benne. Tudd, hogy Ő merre és hova megy, és menj te is arra. Kövesd Őt.

Amikor a teher szárnyakat ad

Tiszta lelkiismerettel, megbocsátottként, Jézussal az úton vállalni tudod a terheidet, sőt, a társad terhét is. Terhet cipelve lehet élni? Lehet. Létrejöhet egy fantasztikus átalakulás. Kiderül, hogy a teher szárnyakat ad az embernek. Élessé válik a különbség a bibliai és a világi gondolkodás boldogság-fogalma között.

A terhed súlya olyan lesz, mint a madár szárnyának súlya. Van súlya, de azzal tud repülni. A repüléssel kapcsolatban még egy csodálatos bibliai titkot meg kell ismernünk. Mindenki látott már verebet repülni. Kicsiket csap. Rövid távokat tud megtenni. Egyik fától a másikig. Biztos nem tudja átrepülni a Földközi tengert. De vannak madarak, akik átrepülik. A költöző madarak nem azt az utat választják, ahol a legszélesebb a tenger, hanem a Boszporusz felé repülnek. Tudják, merre kell mennni. De óriási a különbség a veréb és a fecske repülési technikájában is.

Hogy repül az a madár, amelyik hosszú távokat tesz meg? Széttárja a szárnyát és a légáramlatra támaszkodik. Vitorlázik. A gólyák, vadlibák, fecskék így vitorláznak a levegő segítésével. A levegő görögül pneuma. A pneuma szó másik jelentése: lélek, szellem. Pneumatikus technikával repülnek azok a madarak, akik sokáig bírják a levegőben.

Nem hatalommal és nem erőszakkal, hanem az én lelkemmel! – mondja a Seregek URa.
– Zakariás 4:6

Nem erőből, nem hatalommal, hanem a Isten lelkével, a Szentlélek erejével tudunk repülni. Saját erőből nem lehet keresztény életet élni, sem boldog házasságot. Legföljebb egyik fától a másikig tudunk röpködni, mint a verebek. Az ember elpusztul a pusztán, mielőtt beérne az Ígéret földjére. Vitorlázva lehet. Vitorlázva repülnek a sasok is.

Ahogy Ézsaiás írja: akik az ÚRban bíznak, erejük megújul, szárnyra kelnek, mint a sasok.

Előtte leírja a helyzetünket: elfáradnak az ifjak, a legkiválóbbak is. De akik az Úrban bíznak…

Hát nem tudod, vagy nem hallottad, hogy örökkévaló Isten az ÚR?
Ő a földkerekség teremtője,
nem fárad el, és nem lankad el, értelme kifürkészhetetlen.
Erőt ad a megfáradtnak, és az erőtlent nagyon erőssé teszi.
Elfáradnak és ellankadnak az ifjak, még a legkiválóbbak is megbotlanak.
De akik az ÚRban bíznak, erejük megújul; szárnyra kelnek, mint a sasok,
futnak, és nem lankadnak meg, járnak, és nem fáradnak el.
– Ézsaiás 40:28-31

Ez igaz és érvényes, akárhol tart valaki a házasságában. Lehet, hogy szégyelled magad, hogy egyáltalán vannak házassági problémáid. De nem kell elcsüggedni. Házassági problémák vannak. Amíg ezen a földön élünk, ebben a testben, néha még influenzás is leszel. Meg lehet betegedni, és a kapcsolataink is megbetegedhetnek. De az ÚR a te gyógyítód. Mehetsz tovább.

El fogsz bukni? Ki meri valaki jelenteni, hogy mától fogva semmi bűnt nem fog elkövetni? Én nem merem felemelni a kezem. De arra igent mondok, hogy nem akarok elbukni. Az Úrban bízom. A házasságunk Isten kezében van jó helyen. Nem a boldog házasság a cél. A cél az ígéret földje, ahová együtt mehetünk. Együtt járhatjuk végig az utat. Kívánom mindenkinek, hogy legalább 40 évig. Tovább szeretnél? Az Úrral lehet bírni, nem csak a gyűrődést, de még az amálekitákat is le lehet győzni vele. A sas, a légáram, a pneuma árama, amely felemel, ha elfáradtam és elcsüggedtem. Megújult erővel mehetek tovább.

Egy házaspár megérkezett a mennyországba. Elámultak, milyen szép. Egyszercsak a férj szemrehányóan néz a feleségére: ha nem ettünk volna annyi müzlit, már rég itt lehettünk volna.

Persze nem a müzlin múlik, hanem hogy Isten mit határoz az életünkben.

Aki nehezen tanul; azt Isten sokáig tartja itt a földön. Azért vagyok én is még mindig itt. Bármilyen elképzelésünk van a mennyországról, úgysem úgy lesz.

Amit szem nem látott, fül nem hallott, és ember szíve meg sem sejtett, azt készítette el az Isten az őt szeretőknek.
– 1Korinthus 2:9


házasság, boldogság, teherviselés, kitartás, hosszú táv, Szentlélek ereje, lélekben járni

Mire való a házasság?

Miért kötöttetek házasságot?

„Szeretett engem!” „Ezzel a fiúval jó lesz nekem, rajong értem.” − Meddig? Nem egy örökkévalóságig.
„Vonzó teremtés, még főzni is tud, érdemes feleségül venni, felnéz rám.” − Meddig tart ez?

Nem ezért kötünk házasságot. Akkor sem, ha azt hittük, ezért. Isten ötlete volt a házasság.

Jó ötlet volt? Azt gondolom maximálisan… csak közben történt valami. Egy tragédia az édenkertben.

Milyen tragédia? A bibliai őstörténet rendkívül fontos szakasza a Bibliának. 1Mózes 1-10. Fontos allegóriákat tartalmaz. Nem azt mondom, hogy nem történt meg szó szerint. De túlmutat a konkrét eseményeken. Nem csak egy réges-régen élt emberpárról van szó, hanem rólunk, az emberről.

Ádám neve azt jelent: ember; Éva neve azt jelenti: ősanya. A bibliai őstörténetben a mi küldetésünk is benne van: hogy Istent képviseljük. Isten a maga képére teremtette az embert férfivá és nővé. Nem arról van szó, hogy külsőleg hasonlítunk Istenre. Ezen is össze tud veszni egy házaspár, hogy ki hasonlít jobban Istenre. De ez nincs benne. Hanem az van benne, hogy a férfivá és nővé teremtett ember Isten-kép. Őt képviseli.

Elhangzik két fontos parancs: szaporodjatok, sokasodjatok. Ehhez kell a másik. A legerősebb férfi sem képes nő nélkül szaporodni. A legszélsőségesebb feminista sem képes önmaga szaporodni.

A másik parancs: uralkodjatok. Min? A természet felett. Felsorolja a természetet: mezők vadain, tenger halain, a földön mozgó minden élőlényen. Nem egymáson uralkodjatok… mert mi ezt tesszük. Hanem a természet felett. Uralkodni nem zsarnokságot jelent, hanem gondoskodást, művelést. A kerttel kapcsolatban ezt még külön ki is hangsúlyozza. Mi pont az ellenkezőjét tesszük: egymáson próbálunk uralkodni, a természetet pedig tönkretesszük. Miért?

Mert történt egy tragédia. Megjelent az édenkertben az első humanista filozófus kígyó-kosztümben és ezt mondta: légy a magad istene.

Így kezdte: csakugyan azt mondta Isten, hogy a kert egyik fájáról se egyetek? Így lehet már a kérdésben is hazudni. Ő a hazugság atyja – Jézus nevezi így. Éva még észnél van: Isten ezt nem mondta, hanem minden fáról ehetünk, csak arról az egyről nem.

Az milyen fa volt? A jó és gonosz tudásának a fája. Nem a tudás fája. Valahogy a közgondolkodásban az terjedt el, hogy a tudás fájáról van szó. A Biblia nem tudományellenes, sőt abban a parancsban, hogy hajtsátok uralmatok alá a természetet, benne rejlik a tudományos kutatásra való felszólítás. Ha ismerem a természetet, akkor képes leszek technikát létrehozni. A tudás hatalom. De rossz az erkölcsünk.

Az erkölcsi megítélés fájáról ettünk, hogy Isten ne szóljon bele az életünkbe. Mi akarjuk eldönteni mi jó, mi erkölcsös és mi erkölcstelen. Istentől függetlenül akarunk élni. A magunk istenei akarunk lenni. A Kígyó azt mondta: olyanok lesztek, mint Isten, jónak és gonosznak tudói. Ez a nagy kísértés. El is buktak.

Az ember tragédiája: az Istentől való elszakadás.

Éva még itt is megpróbál védekezni: Isten azt mondta, ha arról a fáról eszünk, akkor meghalunk. A Sátán válasza: dehogy haltok meg!

Mi történt? Kiderül, hogy ősszüleink kiűzettek az édenkertből, de az édenkerten kívül még több száz évig éltek. Akkor mégis a kígyónak lett igaza? Hogy van ez?

Azt gondolom, hogy Ádám és Éva abban a pillanatban meghalt Isten számára. A bibliai élet és halál fogalma nem biológiai. Több igét lehet erre felhozni, talán a legerősebb, amit a János 3-ban olvasunk: akié a Fiú, azé az élet. Akiben nincs Isten Fia, az élet sincs meg abban. Az halott.

Jézus nélkül az ember halott. Vagy János evangéliumában (János 5) Jézus azt mondja: eljött az óra és az most van, amikor a halottak hallják Isten Fia hangját, és akik hallották élni fognak. Azokra gondolt, akik ott járnak körülöttük. Olyanok, mintha élnének, pedig halottak. Ha valaki közülük meghallja Isten Fia hangját, az élni fog. Nem a fülével hallja meg, hanem a szívével, az egész lényével, és az életre kel. Feltámasztja az utolsó napon. Azt mondja az övéinek: átmentetek a halálból az életbe. Az ember azóta halva születik.

Csak aki meghallja Isten fiának a hangját, az kel életre. Az ember önmagában nem halhatatlan, hanem egyedül Isten halhatatlan, és az, aki Őbenne él. Aki ki tudja mondani Pállal együtt: élek, többé nem én, hanem él bennem a Krisztus. Krisztus miatt él. Ő a lényeges személy.

És a házastársam? Ő aranyos. Amikor nem undok. Mikor kell szeretni? Akkor is, amikor aranyos, és akkor is, amikor undok.

Külön téma megbeszélni, mit jelent szeretni. Nem a szerelmi lángolásról van szó. Van közületek olyan, aki most éppen nagy szerelmet érez? Ez biokémia. Van egy anyag, aminek megnő a vérben a koncentrációja, amikor az ember nagyon szerelmes. Állítólag 2 év alatt lebomlik. Akkor megszűnik a szeretet? Az nem. A lángolás szűnik meg. Aztán esetleg újra lehet éleszteni… lehet, nem mindig érdemes. Nagy költőinknek nagy gyakorlatuk volt ebben: négy ökör lassacskán ballagott és csillagot is választottak. Nem Szendrei Júlia volt az a lány, hanem Erzsike, akit Petőfi el is felejtett, pedig akkor éjszaka nagyon szerelmes volt. Erre nem lehet építeni. Az igazi szeretetre lehet.

Senkit nem akarok lebeszélni, hogy szerelmes legyen. De nem arra építünk, hanem arra a szeretetre, amit az Úrtól kap az ember. Amiről a Róma 5:5 az írja: kiöntetett a Szentlélek által, aki adatott nekünk.

Boldoggá teszi az embert a házasság?

Egy átlag házasság 40 évig tart, és nemcsak ebben hasonlít a pusztai vándorlásra. Izrael népe magától a pusztai vándorlástól nem volt boldog. Mit gondoltok? Boldoggá teszi az embert a házasság?

A Bibliában talán benne van, hogy boldogok a házasok? Az enyémben nincs. Pedig több mint száz boldogmondást, rövid aforizmát tartalmaz a Biblia a boldogságról. A Máté 5-ben van nyolc, a legismertebb. De máshol is vannak az evangéliumokban: pl. boldogok, akik Isten beszédét hallgatják és megtartják. A Zsoltárokban: Boldog ember az, aki nem ül a csúfolódók székébe, de az Úr törvényében gyönyörködik. Boldog az, akinek a vétkei megbocsáttattak.

A Jelenések könyvében hét boldogmondás van. Ott majdnem mindenből hét van. Aszerint még a halottak is boldogok, akik az Úrban haltak meg. És a hegyi beszédben? Kik boldogok? A bibliai boldogság fogalom nem azonos a közgondolkodásban található boldogság fogalommal.

Boldogok a lelki szegények. Kik azok? Azok, akik tudják, hogy rászorulnak Isten kincseire. Jelenések 3-ban olvassuk a laodíceai gyülekezetnek szóló üzenetet: Azt mondod, meggazdagodtam, semmire nincs szükségem. Pedig te vagy a szegény, a vak és a mezítelen. Azért mennyei kincseket ajánlok neked. Végy tőlem tűzben izzított aranyat… A megpróbáltatásokban edződött hitet. Szemgyógyító írt, hogy láss.

Vedd észre, hogy milyen állapotban vagy. Fehér ruhát adok rád, hogy ne légy mezítelen. Mit mond még a Máté 5-ben Jézus? Boldogok a szelídek. A világ azt mondja: a szelídek élhetetlen balekok. De a szelídek csak szelídek, ők öröklik a földet. Boldogok az igazságért üldözöttek. Boldogok a sírók. A világ szerint nem, de Jézus szerint igen. Akármi miatt is sírnak, mert vigasztalást nyernek.

Tehát nem a komfortérzés a boldogság a Biblia szerint. Boldogok azok, akiknek az Úrral helyreállt a kapcsolatuk, van szellemi látásuk (pneumatikus). Azok boldogok, akik az igazságra szomjaznak és éheznek. Nem biztos, hogy jó a komfortfokozatuk, lehet, nem élveznek mindig mindent. Nem gondolom, hogy Pálnak vagy Jeremiásnak élvezetes volt kalodába szorítva lenni. De boldog volt?

Egy erdélyi református lelkész, Szilágyi Sándor írta, a Boldog rabság c. könyvet. Húsz évre ítélték Romániában, végül amnesztiát kapott. De miért volt boldog? Mert Isten vele volt. Isten jelenléte teszi az embert boldoggá. Ezt az emberek nem mindig tudják.

A házasok járják a pusztát, 40 évig, vagy tovább, nyelik a port, szenvednek a hőségtől, jönnek amálekiták, azokkal meg kell küzdeni. Vannak oázisok is, meg lehet pihenni. De nem azok miatt boldogok. Ha van szellemi látásuk, akkor látják a tűzoszlopot, vagy a felhőoszlopot is. Azt jelenti: itt van az Úr, előttünk jár, sőt körülvesz minket, attól vagyunk boldogok. Együtt menetelhetünk az ígéret földje felé.